Képzések - Tanfolyamok

Minden, ami

Asztrológia

Horoszkóp

Ezoterikus

ismeretek,

szolgáltatások

Érdekességek, újdonságok

Szabad akarat

Horoszkóp Asztrológia

NostraBélus - Az ezotéria 50 árnyalata...

Schőner Béla asztrológus (NostraBélus)Kitalálom: a jövőjére kíváncsi. Jó helyen jár, bár az asztrológia marhaság, mint lejjebb olvashatja... Ha mégis a horoszkóp készítés, vagy asztrológia tanfolyam, asztrológus képzés érdekli (mert vonzza az ezotéria, az asztrológia vagy a jóslás) - maradjon egy kicsit. Ha olyan horoszkóp szoftver után kutat, amelyet azok is használhatnak, akik nem konyítanak semmit a horoszkóphoz (nem asztrológusok), tegye szabaddá magát 2-3 órára valamelyik délután, mert az általam készített Nostradamus 1.0 asztrológia szoftver megvásárlása esetén ingyen elkészítem horoszkóp elemzését, ingyen megtervezem születendő gyermeke nemét. Ezzel a horoszkóp programmal asztrológus képzettség nélkül „kis” asztrológus lesz Önből, saját és ismerősei horoszkóp képletét naprakészen értelmezheti. Megszereti az asztrológiát, az asztrológia lényegét megérti. Ha Ön szülő, és éppen komoly nevelési problémái adódtak, megoldást kínálok a gyermeknevelés ikonnál. Ha nem ismeri pontosan (a horoszkóp készítéshez szükséges) saját születési óra-percét, kattintson a születési idő korrekció ikonra. Ezután szerencsepontját is megnézheti. Ha valamilyen okból meghatározott nemű gyermeket szeretne a jövőben, kattintson a gyermektervezés ikonra. Megtalálhatja a magyarországi nyári-téli időszámítási adatokat is. Ha kíváncsi horoszkópjának néhány elemére, azoknak jelentésére, kattintson a bolygók helyzeteit jelző ikonokra. Kiszámíthatja a saját horoszkópját, ráadásul jóskártyát húzhat. A horoszkóp házak jelentéséről tudhat meg részleteket, megnézheti autós horoszkópját, valamint Nostradamus jóslatait is hadd ajánljam figyelmébe. Elgondolkodtató kérdést boncolgatok - van-e szabad akarat... Látogatása vége felé misztikus híreket olvashat, aztán átnézheti mai horoszkópját is. Elolvashatja az egészen friss ezoterikus híreket, majd meditálhat... Az ezotéria 50 árnyalatát a jobboldali menüben számolhatja össze :) Ezen kívül van még párszáz, amikből itt szemezgethet.

Az asztrológia marhaság

Asztrológia marhaságElőljáróban, mint érdekességet megemlíteném, hogy a könyvet elolvastam. Gondolom, a szerző annak idején elvégezhetett valamilyen alapfokú asztrológia tanfolyamot (talán 6 hónaposat, félig). A sekélyes asztrológiai ismereteivel megpróbál születési horoszkópokat elemezni. Ennek során elképesztően súlyos asztrológiai számítási (számszaki) hibákat követ el, ami egy csillagásztól nem igazán várható el. Trentai Gábor matematikus-asztrológus "A kritika kritikája" című művében leírja, hogy még csillagászati hibákkal is tömve van a könyve. Legalább a saját szakmáját hozhatná kielégítően... És ilyenekkel van tele a média.

Csaba György csillagász Ha csillagoktól és bolygóktól azt kérdezzük, összeillő pár-e Kati és Jenő, akkor nem felelnek, hiszen ehhez semmi közük sincs. Csaba György Gábor csillagász három markáns példával világítja meg, miért nem nevezhető tudománynak az asztrológia. A megismerésnek több módja van, és mindenki maga dönti el, hogy melyiket választja. A probléma akkor kezdődik, ha összekeverednek ezek a módszerek. Ha valaki boldogabb életet él az asztrológiai tanoktól, az az ő magánügye, amihez senkinek semmi köze; ám az már baj, ha az asztrológusok tudománynak nevezik azt, amit csinálnak. Egy január végén a horoszkópokkal kapcsolatban megjelent cikkünkre szokatlanul sok komment érkezett (ahogyan ez várható volt), ezért felkértük Csaba György Gábor csillagászt, hogy világítsa meg néhány példával, miért nem tekinthetjük az asztrológiát tudománynak. A tudományos elméletek a valóságban tapasztalt jelenségekből indulnak ki, és e jelenségek széles körét néhány viszonylag egyszerű alapelvből magyarázzák. Az elméleteket minden lehetséges módon ellenőrzik, s ha az ellenőrzés nem igazolja, akkor elvetik őket. Így mára a tudomány sokszorosan igazolt ismeretek összefüggő rendszere lett. Tételeit ennek ellenére sem tekintjük 100%-ig biztosnak, az ellenőrzés folytatódik; mégis módszeréből következően a tudomány a legmegbízhatóbb az emberi megismerési formák közt. Ezt bizonyítja az is, hogy eredményei a gyakorlatban remekül alkalmazhatók, mai társadalmunk a létét is ezeknek köszönheti (gondoljunk például az orvostudomány sikereire).

Más megismerési formák is vannak, de azok nem tudományosak, gyakorlati alkalmazásra nem valók. Ilyenek az ún. áltudományok is, például az asztrológia. Aki következetesen gondolkodik, annak választania kell: vagy a tudományos módszert fogadja el, és elveti az áltudományokat; vagy az áltudomány mellett dönt, de akkor tagadja a tudomány eredményeit. Ha jobbat tud, elvetheti mindkettőt - mindkettőt elfogadni azonban nem lehet, mivel egymásnak ellentmondanak. Az asztrológia több ezer éve még tudományos elmélet volt. De logikusan gondolkodó emberek már akkor is kétségbe vonták az alapjait, azaz hogy az égitestek (csillagképek, bolygók) istenek lennének, s ők irányítanák a világ közepén álló Földön végbemenő összes eseményt. A tudomány mintegy 3-400 évvel ezelőtt végleg elvetette az asztrológia rendszerét. Hogy módszere áltudományos, azt most csak három példával illusztrálom. Hazudnak-e a csillagok? című könyvemben az érdeklődők megtalálhatják a téma részletesebb kifejtését.

Első példa: nem létező dolgok hatásai Vegyük először az állatövi jegyek kérdését! Mintegy 2000 éve, amikor az asztrológia alapelveit rögzítették, a jegyek és az állatövi csillagképek közt nem tettek különbséget. A csillagászok - mivel az ókorról beszélünk, most még az asztrológusokat is ide érthetjük - több ezer éve ismerték ugyan a precessziót (amelynek csillagászati értelmét Hipparkhosz tárta föl az i. e. 2. században, fizikai okát pedig Newton gravitációs törvénye adta meg), de az asztrológiai alapelvek kitalálói azt vagy nem ismerték, vagy nem vették figyelembe. Amikor aztán a tavaszpont észrevehetően eltolódott, el kellett dönteni: elfogadják az eltolódás tényét, vagy különbséget tesznek jegyek és csillagképek között. Az utóbbi mellett döntöttek, pedig a csillagképek - bár csak látszólag, de - léteznek, míg a jegyek teljesen fiktív, kitalált, még látszólag sem létező dolgok. (A mai asztrológus állítólag nem tulajdonít jelentőséget a csillagképeknek, ám a "világkorszakok" tana mégis azok hatására hivatkozik. De tán ez a legkisebb következetlenség az asztrológia rendszerében.) A horoszkópban szereplő jegyek tehát a valóságban nem léteznek. A bolygók helyzetei teljesen eltérnek az égen elfoglalt valódi helyzetektől, így a "fényszögek" is mások, mint az égi szögtávolságok; a szintén nem létező "házak" csúcsainak helyét különböző asztrológiai iskolák más- és másképp határozzák meg. Ha a horoszkóp "az égbolt ábrázolása egy adott pillanatban", akkor ennek a definíciónak a mai horoszkópok semmiben sem felelnek meg: amit ábrázolnak, annak nagy része nem is létezik, ami viszont létezik, az máshol van az égen, mint a horoszkópban. Vagyis az asztrológus nem létező dolgok hatásairól beszél, ami valójában értelmetlen. (Arról most nem is szólva, hogy ha az égitesteknek lenne olyanféle hatása, mint amit az asztrológus feltételez - csak feltételez, de nem bizonyít! -, az mért épp a látszólagos helyzetektől, szögektől függne, nem pedig a valóságos helyzetektől, távolságoktól, sem az égitestek fizikai tulajdonságaitól.) 

Második példa: miért nem fedezhették fel az asztrológusok a Neptunuszt? Az asztrológusok évezredek óta állítják, hogy horoszkópjaik beválnak. Ám a Naprendszer bolygói közül 1781-ig csak a szabad szemmel láthatókat ismerték, csak ezek szerepeltek a horoszkópokban is. Mivel - ha az asztrológiának van valóságtartalma - a még ismeretlen bolygóknak is kellett hogy legyen hatása, s ezt nem vehették figyelembe - horoszkópjaik rosszak voltak, következtetéseik sem lehettek helyesek. Az Uránusz megfigyelése során a csillagászok úgy találták, hogy pályája nem egyezik pontosan a Newton-törvények alapján előre számított pályával. Többen is arra következtettek: lennie kell egy még ismeretlen bolygónak, amelynek gravitációja zavarja az Uránusz mozgását. Ha így van, akkor az eltérésekből ki lehet számolni az ismeretlen bolygó helyzetét. Ki is számolták; s amikor Galle német csillagász a megadott helyre irányította távcsövét, néhány perc alatt megtalálta a keresett bolygót (Neptunusz, 1846). Ez a tudomány módszere: az elmélettől tapasztalt eltéréseket elemzi, új tényekre következtet belőlük, következtetését ellenőrzi, és így újabb felfedezésekhez jut. Ha az asztrológusok is tudományos módszert használnának, a régi horoszkópok szisztematikus hibái alapján rég fel kellett volna fedezniük a Naprendszer összes bolygóit.

Harmadik példa: mi van a törpebolygókkal? Harmadik problémaként a Plútó kérdését említeném. Miután Tombaugh 1930-ban fölfedezte, a Plútót is besorolták a nagybolygók közé, bár pályaadatai alapján ez a besorolás gyanús volt egy kissé. Az asztrológusok - nem kis nehézségek árán, hisz az összes elképzelhető tulajdonság már ki volt osztva a bolygók közt - kiagyalták a Plútó "jelentéstartalmát". Ma e bolygót nem tekintjük nagybolygónak, és már sok hozzá hasonló ún. törpebolygót ismerünk. Az asztrológusoknak ismét dönteniük kellett volna: ezután a horoszkópokban nem számolnak a Plútóval (de akkor el kell ismerniük, hogy minden, amit eddig mondtak róla, hamis), vagy az összes törpebolygóval, sőt a sok tízezer kisbolygóval is számolniuk kell. Ők azonban megint nem vesznek tudomást a valóságról, és továbbra is a Plútó kitalált hatásaival számolnak.

Aki tehát azt állítja, hogy minden horoszkóp rossz, annak a természettudomány álláspontja szerint igaza van. És ahogy már Seneca is megmondta: "Errare humanum est, in errore perseverare dementis"; vagyis: "Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog". Hazudnak-e a csillagok? A csillagjósok immár több ezer év óta készítik horoszkópjaikat, jövendöléseiket, jellemzéseiket - a tudósok pedig azóta is vitatják, van-e értelmük ezeknek. Hazudnak-e a csillagok? Kötetünk csillagász szerzője röviden ismerteti a csillagászat tudományának mai világképét, végigvezeti az olvasót az asztrológia történetén, megmutatja, hogyan készülnek a horoszkópok - majd szembeállítva egymással a tudomány és az asztrológia érveit, kifejti saját véleményét a csillagjóslásról. Szerinte "a csillagok nem hazudnak - ha értelmes kérdést teszünk föl nekik. Ha azt kérdezzük tőlük, milyen messze vannak a Földtől, milyen a kémiai összetételük, hőmérsékletük, hogyan termelik az energiát stb., akkor szívesen válaszolnak. De még arra is, hogyan és mikor keletkeztek - csak ezt a választ már nehezebb pontosan megérteni. Válaszaik nemcsak érdekesek, hanem fontosak is; lehet például, hogy éppen ezek fogják hozzásegíteni az emberiséget energiagondjai megoldásához.

De ha azt kérdezzük tőlük, összeillő pár-e Kati és Jenő, vagy hogy X. Y. jó orvos lehet-e - akkor nem felelnek, hiszen ehhez semmi közük sincs. Ha mégis választ követelünk tőlük, a válasz értelmetlen zagyvaság lesz..." 

NostraBélus

Szó sincs arról, hogy "az égitestek (csillagképek, bolygók) istenek lennének, s ők irányítanák a világ közepén álló Földön végbemenő összes eseményt." (Csaba György csillagász). Mindössze arról beszélünk, hogy az emberiség szellemóriásai az évezredek során megfigyelték, hogy bizonyos bolygó fényszögek kialakulásakor, bizonyos esemény-tipusok mutató-számai (bűnözés, háború, tömeges halálozás, aztán költözés, válás, munkahely változtatás, házasságkötés, szerelmi kapcsolat, stb.) érdekes módon statisztikailag jelentősen, látványosan megugranak, majd a fényszögek elmúlásakor visszaesnek a normál szintre. Mi - asztrológusok - is tudjuk, hogy az előszeretettel használt "kozmikus sugárzás, háttérsugárzás" valóban csak áltudományos bla-bla. Az asztrológia, tapasztalati tudomány lévén - többezer éves adatbázisára támaszkodva - prognosztizál.

Az asztrológia valódiságának, működésének elismerése alapjaiban zúzná szét a mai tudományos paradigmát. A mai tudomány megismerésének határa az anyagi világig terjed. A tudomány épít házakat, kreál laptopot és internetet. Mindezt filozófia nélkül. A mai tudományos világkép mögött egy ateista világszemlélet lapul... Ha az asztrológia igaz és működik, akkor nagy valószínűséggel annak a filozófiája is helytálló. Azaz, van Lélek, ami Istentől származik - és ennek a Léleknek van sorsa, amit vizsgál az asztrológia. Magától értetődő az ateista szemlélethez ragaszkodó emberek ellenállása bármilyen teista szemlélettel szemben. A probléma az, hogy így pont a tudományos pártatlanság vész el, hiszen itt már egy hitrendszer (ateizmus) ütközik egy másik hitrendszerrel (teizmus). Az asztrológia működésének a vizsgálata tudományos pártatlansággal rendkívül egyszerű: meg kell vizsgálni x számú horoszkópot, s megfigyelni, hogy az asztrológiai kifejtésük milyen arányban felel meg a valóságnak. Ha csak egy dolgot látnánk, ami biztosan működik benne, már az is nagyszerű lenne, nem? De 98 %-os találati mutató...?

Azoknak akik ragaszkodnak az ateista filozófiához, természetesen az is semmi, hiszen összetörne a világképük. Nem baj, ha az asztrológiát nem nevezzük tudománynak, hiszen a mai tudomány keretei szűkek neki. Hogy mégis felmerült a kérdés, azért lehet, mert anno nem választották el az asztrológiát az asztronómiától. 500 évvel ezelőtt (és természetesen jóval előtte is) a tudomány egyik diszciplínája volt. Alkalmazásához magas matematikai ismeretek kellettek, mint pl. a gömbháromszögtan. Ma már elég bepötyögnünk a számítógépbe néhány adatot és ott a horoszkóp. Akárki kufárkodhat vele...

Schopenhauer, az egyik legnagyobb gondolkodó szerint „az embernél minden új dolog, felfedezés, a tudomány és a lángész minden nagy eredménye három fejlődési fokon megy keresztül. 1. Mosolyognak rajta 2. Üldözik vagy vérbe fojtják 3. Magától értetődőnek találják, elismerik”.

Az asztrológia többezer éves tudomány – négy-hatezer éves agyagtábla maradványok, archeológiai leletek tanúskodnak erről. Öreg kora ellenére az első fokozatnál tart – a társadalom nagy része sajnálkozó mosolygással, lekicsinyléssel kezeli. Első fokozatba sorolhatom a tudományos előrehaladottságát is – körülbelül ott tart, ahol a gőzmozdony 1805-ben. Az emberiség szellemóriásai – többek között Platon, Püthagorasz, Arisztotelész, Archimédesz, Cicero, Caesar, Aquinói Szent Tamás, II. Szilveszter, VIII. Ince, II. Gyula, Erzsébet angol királynő, Nostradamus, Dante, Shakespeare, Newton, Placidus, Kepler, Richelieu, Spinoza, Walter Scott, Goethe, Schiller, Wilde, Berlioz, Dosztojevszkij, Puskin, Zweig, Wells, Carl Jung, stb... – nyilván nem tették volna fel életüket erre a tudományra, ha ez valami ostoba babonaság lenne, mint ahogy azt az utca embere oly könnyen mosolyogva, kézlegyintve „ex-cathedra” kijelenti.

A tudomány már nem mosolyog ilyen lazán – elgondolkodtatják ezek a nevek. Persze illik még ennek ellenére is „marhaságnak” nevezni az asztrológiát. Az a tiszta munka. Tetszik a közvéleménynek, nincs rizikó. Ezeknek a nevük egy bekezdésbe nem kerülhetne a fentiekkel, mert az földrengéshez vezetne... 

Anno azért lehetett tudomány, mert tudták, hogy nem csak az anyagi lét van, hanem azon felül van valami magasabb szubsztancia, s az asztrológia ebből a transzcendens világból közvetít. (lásd: szabad akarat) Tehát az alapvető szembenállás, amiről vitát folytatunk, valójában túlmutat az asztrológia gyakorlati alkalmazásán. Igen, hiszen ez könnyen leellenőrizhető, vizsgálható! A vita valójában filozófiai vita az ateizmus és a teizmus között. Hiszen, ha működik az asztrológia és ez bizonyítást nyer akkor „agyő materializmus”.

És ne felejtsünk el egy rendkívül fontos dolgot! Akkor tudunk valamiről tudományos és hiteles véleményt alkotni, ha az adott dolgot minden részletében megismertük, leellenőriztük, megvizsgáltuk a gyakorlatban, és tapasztalatot szereztünk a működéséről. Így van ez az asztrológiával is. Sajnos azt tapasztaltam, hogy az asztrológia ellen felszólalók egyike sincs tisztában az asztrológia tanaival! Sem a filozófiájával, sem az alkalmazásának alapjaival. Valami elképzelésük talán lehetett, de én ebben sem hiszek. Általában az asztrológusok nem szoktak vitába szállni ilyen "tudománytalan” érvek ellen. Mivel az asztrológiát támadóknak általában nincs fogalma az asztrológiáról, "azonos hivatkozási alapok nélkül, egyoldalú lenne a beszélgetés”. Kvázi olyan, mintha egy pék vitázna egy süket autó szerelővel, hogy miért nem gurulhat az autó. A pék csak magyaráz a saját szakmájának fogalmaival, cáfolva az autószerelés titkait. Lássuk be, ez így tényleg energia pazarlás és feszültségkeltés.

Facebook NostraBélus Twitter NostraBélus Google + NostraBélus Asztrológia  Ismeretek  Érdekességek  Magyar Holisztikus Egyesület Ezotéria-Holisztika   Kapcsolat  

MyStat - Az ingyenes webstatisztika